Sanyi nem normális

2022. Jun 28., 10:00 Kasza Tamás siker Piroska Gyula Sanyi A Kávé Háza Szekszárd

Sanyi nem normális

Ebben a bejegyzésben Piroska Gyula hírlevelét osztom meg veled, mert jól leírja azt a kávézót, ahova a feleségemmel járunk, és amely kávézó egyik oka volt annak, hogy leköltöztünk vidékre.

Sokan nem értették, és nem értik a döntésünket, de egyrészt Budapest 1 óra 10 perc autóval. A Lurdy-ház pont annyi idő innen, mint Dunakesziről. Másrészt itt van Szekszárdon az ország legjobb kávézója. Igen, jól írtam le. Nem az egyik legjobb alázatosan és szerényen, hanem a LEGJOBB, és ez tény!

Pénteken el is mondom a sztorit azoknak, akik a Vezetői Kommunikációs tréningre jönnek!

Te jössz?

Olvasd el a bejegyzést!

Sanyi nem normális

Piroska Gyula írása:

Fogadd szeretettel!

Piroska Gyula és Kasza Tamás a feleségeikkel

A hétvégére leugrottunk életem párjával, Évivel Szekszárdra. Ugyanis tegnap este volt az érettségi találkozójuk. Azt mondta, hogy a mai Hétzáró gondolatba feltétlenül írjam bele, hogy ő tíz éves korától huszonöt éves koráig itt élt Szekszárdon. 😊

A pontosítás kedvéért tegyük hozzá, hogy közben volt négy év kihagyása. Amikor Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karára járt.

Ez fontos!

Hiszen ekkor ismerkedtünk meg! 🥰

Ezt a hétvégi kirándulást összekötöttük azzal, hogy pénteken délután meglátogattuk Kasza Tamás barátomat ‒ és az ő Ibolyáját ‒ Tengelicen. Megcsodáltuk az épülő birodalmát. És ebédeltünk egy jót az Orchidea Hotelben.

Tamással több mint huszonöt éve vagyunk jóbarátok. Sokat köszönhetek neki! És ő is sokat köszönhet nekem! 😊 Egyébként ő is ‒ mint én ‒ Cégvezetőket képez.

Péntek este Évivel közösen tartottunk egy jó kis előadást a Szekszárdi Dianetika Központban. Arról szólt, hogyan tudsz szellemi lényként jó állapotba kerülni. Hogy igazán jó játszma legyen az élet!

Évi játszotta a jó zsarut!

Én meg a rossz zsarut! 😊

Azaz Évi lelkesen szép történeteket mesélt ‒ sok színes képet vetítve ‒ a közösen megélt kalandjainkról. Én meg egy kicsit „seggbe rúgtam” a hallgatóságot. Hogy gyerünk-gyerünk!

Tegyék a dolgukat!

Lépjenek!

Tegnap délelőtt meg Szekszárdon csavarogtunk. Beültünk egy helyre reggelizni. Egy másikra meg kávézni. Ez utóbbiról mindjárt írok Neked érdekeseket!

Délután a festői szépségű és csendes Szálkai-tóra mentünk strandolni. Jól esett egy kis nyugalom:

hekk,
lángos,
nyugágy,
fürdőzés és
olvasgatás. 😊

Aztán este Évi elment az érettségi találkozóra. Ma délelőtt pedig Fadd-Dombori holt Duna ágnál folytatódott a hekk, lángos, nyugágy, fürdőzés és olvasgatás. :-) Illetve itt még Hétzáró gondolat írás is van. Most fejezem be itt a strand Soma Büféjében ezt a Hétzáró gondolatot. 😊

Ma délután pedig a Dunaújvárosi Dianetika Központ nagyérdemű közönségének játsszuk majd el a józsaru-rosszzsaru előadást. 😊

Szóval jó sűrű ez a hétvége!

De igazán a tegnap délelőttről akarok ma írni Neked. Pontosabban A Kávé Házáról és kedves Ügyfelünkről Tóth Sándor tulajdonosról. Sanyi egyébként a 2016. március 27-i Hétzáró gondolatomnak is a megihletője és a főszereplője volt.

A Kávé Háza

A Szallas.hu a következőket írja Sanyiék zseniális kávézójáról. Melyet nemes egyszerűséggel A Kávé Házának neveztek el:

„A szekszárdi Kávé Háza az elmúlt években ikonikus hellyé vált, melyet az ország minden pontjáról felkeresnek. A 2010-es nyitásuk óta a magyar kávékultúra oszlopos tagjává váltak. Nagy energiát fordítanak arra, hogy elősegítsék ennek fejlődését.

A kávéházat a Specialty Coffee Assosiation of Europe által minősített szakmai stáb vezeti. Vállalkozásuk közel százötven étteremnek, kávéháznak és kávézónak szállít minőségi kávét és gépeket.

Az üzlet felett létesített oktatóteremben gyakran tartanak képzéseket a kávé megszállottjainak, versenyzőknek, baristáknak. Az Év legkedveltebb kávéháza megtisztelő címet több alkalommal sikerült elnyerniük.”

Szallas.hu

Lássuk be, hogy ez azért nem semmi!

Másutt meg ezt olvasom róluk:

„Magyarország egyik legjobb, legkülönlegesebb kávézója Szekszárdon van. Ahol a megszállott, zseniális kávémester ‒ barista világbajnokok tanára és felkészítője, Tóth Sándor ‒ készíti az ország egyik legfinomabb kávéját.”

A legmegdöbbentőbb az egészben az, hogy mindez nem túlzás! A saját tapasztalatom is ezt erősíti! Mert most jártunk náluk! Hiszen hol költsük el a kávézásra szánt pénzünket, ha nem egy rendes Ügyfelünknél?

Sanyi kávézója

Bár ez a pénzköltés nem teljesen sikeredett!

Mert Sanyi nem engedte, hogy mi fizessünk! 😊

Meg kell, hogy mondjam, a pincér ebben A Kávé Házában egyáltalán nem tiszteli a vendégeket. Mert hiába mondtam neki, hogy ne hallgasson a főnökére. Nem hallgatott rám!

A Kávé Háza - a kávé

A vendégre! 😊

Micsoda pincér az ilyen? 😊

Végül kiegyeztünk abban, hogy a kávéra Sanyi hívott meg bennünket. Viszont a mentes vizeket és a mindenmentes finom almás sütit mi fizetjük. 😊

Merthogy Sanyi is ott volt! Ahogy mentünk be a parkolóból a hátsó bejáraton, azonnal észrevett bennünket. És pár perc türelmet kérve jött is az asztalunkhoz!

Én először jártam náluk!

Évi már volt itt korábban is! Kérdeztem Sanyit, hogy ugyan már honnan jutott az eszükbe idetenni egy kávéházat. A külvárosba! Ahol nincs semmi gyalogos forgalom! Hiszen minden menő kávéház a belvárosokban szokott lenni.

Rögtön elkezdett mesélni!

Hogy az elején nem volt pénzük. Itt ezt az épületet tudták kibérelni. De az élet őket igazolta. Mert az igazán jó kávéért és a jó kiszolgálásért szívesen kijönnek ide az emberek. És most már az épület is a sajátjuk!

Nagyon büszke arra, hogy milyen klassz törzsvendég körük van. A helyi mosodástól az autószerelőig. Az ablakostól a pékig. De a Szekszárdi Bortúrára érkezők is itt kezdik a túrát.

És itt is fejezik be! Pedig náluk nincs alkohol kiszolgálás!

A Kávé Háza - árak

Ha jól látom, Sanyi lelkesedése a saját szakmája és a magyar kávé kultúra emelése iránt a fő motorja az egész mutatványnak. Szenvedéllyel és büszkeséggel mesélt nekünk arról, hogy milyen fantasztikus dolgokat csinálnak.

És valahol ennek az eredménye a két fő titok:

a jó kiszolgálás, és
az igazán finom kávé!

Nézzük a kiszolgálást!

A kiszolgáló lányt már az elején meg kellett dicsérnem a folyamatos, kedves mosolyáért. Pedig akkor még nem volt ott Sanyi. Nem miatta kaptuk a sok mosolyt. És láttam, hogy a többi vendég is ugyanúgy megkapta.

Pedig titokban azt hittem, hogy csak nekem szólt a mosoly. Mert én olyan sármos fiú vagyok! Meg úgy látszik, még nagyképű is! 😊 De lehet, hogy mások is sármosak. Mert mások is ugyanúgy mosolyt kaptak! 😊

És akkor nézzük a kávét!

A Kávé Háza

A kávé attól jó, hogy a kávékészítés teljes folyamatát maguk felügyelik. A kávécserje ültetésétől, a feldolgozáson és a pörkölésen át az ügyfélnek kiszolgált illatosan gőzölgő, kész kávéig!

Kizárva minden gondatlanságot!

Na, ilyenről se hallottam még soha!

Ezért van saját kávé ültetvényük Costa Rica szívében. A Lourdes-i völgy déli oldalán. Ezernégyszáz méter magasságban. Azért itt, mert az öregek azt mondják, hogy a „Jó Isten keze van a Lourdes-i völgyeken.”

A gyomirtást kizárólag kézi erővel, machete-vel végzik. Kemikáliás gyomirtás itt nem történhet. A völgy ezen részén kelet és nyugati irányban sincs közvetlen farm a szomszédban. Így a más területeken alkalmazott vegyszeres növényvédő szerek sem veszélyeztetik a kávéjukat.

Saját magunk dolgozzák fel termésüket. A gyümölcshús eltávolítását követően a kávét kizárólag emelt ágyakon szárítják. Egy rétegben, folyamatosan mozgatva és ellenőrizve a száradás folyamatát.

A pörkölés már itthon történik. Többféle módon is. A kávézó fölötti emeleten kávékóstolókat is tartanak!

Én nem vagyok egy nagy kávés. De a kávéjuk tényleg nagyon finom! Sokkal finomabb, mint amit előtte a belvárosi reggelizőben ittunk. A fentiek fényében már érthető, hogy miért ide jönnek az emberek.

A belvárosban ‒ szombat délelőtt ‒ alig találtunk nyitva tartó kávézót. Zárva lévő reggelizőhelyeket is találtunk. A belváros pedig kihalt. Az a hely is félig üres volt, ahol mi reggeliztünk.

A Kávé Házában meg csak egy szabad asztal volt! 😊

A Kávé Háza - Terasz

Sanyi mutatta a telefonján, hogy a kinti munkatársak spanyolul minden nap végén jelentést küldenek neki. Fényképekkel! Hogy lássa, aznap mit dolgoztak.

Ott kint reggel hattól délig tart a munkaidő!

Mert a féléves esős évszakban ‒ mintha automata esőztető berendezés időkapcsolója működtetné ‒ minden nap pontban délben elered az eső. És ez a munkaidő beosztás valahogy a száraz évszakra is így marad.

Sanyi ‒ okos magyar üzletemberként ‒ mondta a munkatársainak, hogy dolgozzanak délután is. Szívesen megfizeti a plusz munkát. De az emberei csak csodálkozva nézték. És azt kérdezték tőle:

‒ „De hát mire költsük azt a plusz pénzt?” 😊

Pedig nagyon szegény kétkezi munkások!

Hiába, más kultúra, más emberek!

A fentiek alapján őszintén mondhatom, hogy Sanyi nem Normális! Hál' Istennek! Mert a normális átlagost, középszerűt jelent. Sanyi pedig egyáltalán nem az! Ki tenné meg azt, hogy a kávészüret idejére, minden januárban és februárban Costa Ricába megy?

Meg még év közben jó néhányszor!

A fentiek eredménye a kávézó teljes hosszanti falát betöltő díjak, serlegek és elismerések sora. Pedig a kapott trófeáknak csak a harmada fér el ott.

Sanyi ego falnak hívja! 😊

A legbüszkébb a londoni Barista Világbajnokság döntőjébe jutásáról szóló díjra. A hatodik helyezésre! Ugyanis ez volt az első ilyen jellegű elismerés!

Azóta már a fia is nyert Magyar Barista Bajnokságot. Már kilenc évesen! Több olyan barista pedig világbajnokságot, akit ő készített fel! 😊

Szóval nem Normális ez a Sanyi! 😊 Mert mindezek mellé kedves, szeretetteljes, jóindulatú ember.

Ki látott ilyent...? 😊

Kedves Olvasó! Vegyél példát Sanyiról! Éld szenvedéllyel az életedet! Végezd lelkesen a munkádat! És sose legyél Normális! 😊

És azzal zárja sorait Piroska Gyula, hogy „az erő legyen veled!”