Boldog államalapítást!

2019. Aug 19., 09:00 magyar István király államalapítás augusztus 20 Pozsonyi csata Árpád

Boldog államalapítást!

Szent István államalapító volt, vagy áruló?

Augusztus 20-án a független magyar államot jelképező Szent István királyt ünnepeljük. E királyunk és e nap a nemzeti egység jelképe, a magyarság egyetemes ünnepe lett.

Sokan úgy gondolják minden van ezen a napon csak egység nem! Szeretnék egy kis rendet vinni bele, mert szerintem nem kell még több viszály.

Megmondom őszintén sokáig nem tudtam mit gondoljak erről a napról, de kb. három éve eldöntöttem, hogy szeretem!
Akkor kutattam utána, amikor kijöttem a Magyarság eredete szemináriummal.

A következő dolgok persze csak az én véleményeim, szóval nem kell egyetérteni velem.

Főleg a Wikipédiából és Baráth Tibor Magyarok őstörténete – harmadik kötet című könyvéből okoskodtam ki a dolgokat.

A következő kérdésre keressük a választ:

István áruló volt, vagy államalapító?

Először is tudnod kell, hogy a különböző korok különbözően marketingezték a napot, és az egész nem Istvánnal kezdődött. Szóval nézzük egyesével:

A kommunizmus átpozicionálta aratóbálokkal, aratási felvonulással megtartott új kenyér ünnepének nevezték, a „dolgozó parasztságot” előtérbe helyezve, aztán az új alkotmányt is akkor készítették, és a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé nyilvánították augusztus 20-át.

1991-ben az első szabadon választott Országgyűlés törvényben emelte hivatalos állami ünneppé az államalapító Szent István napját. Ez a jelenlegi helyzet.

Nézzük mit tett István a Wikipédiából:

Uralkodása idején István király augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját tekintette kiemelt ünnepnek: ezen a napon tartott törvénykezést (törvénylátó napok) a Fehérvárra összehívott királyi tanáccsal, és 1038-ban, halálos ágyán a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző napon ajánlotta föl Magyarországot Szűz Máriának. A király aztán Nagyboldogasszony napján meghalt.

1683-ban XI. Ince pápa kiterjesztette az egész egyházra István király tiszteletét, majd 1686-ban Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. Az ünnep dátuma az egyetemes egyházban 1969 óta augusztus 16., a király halálának napját követő nap, hogy ne ütközzön Nagyboldogasszony ünnepével.

De aztán sajnos, 1771-ben XIV. Benedek pápa rendelkezése nyomán – sok más nappal együtt – Szent István ünnepe is kikerült a kalendáriumból.

Na most, ha István tényleg elárulta volna a régi vallást, akkor nem ajánlja fel az országot Nagyboldogasszonynak, aki akkor már Szűz Mária lett. Tehát az én meglátásom az, hogy a régi és az új vallás egymás mellett ment egy ideig még, és nagyon hatékonyan beolvadt a régi vallás az újba, mert szépen pozicionálták a régit az újhoz. Akkor mégis miért halt meg Koppány?

Először is tudnod kell ehhez, hogy nem István idejében ért véget a belső harc. Nagyjából az 1300-as évek közepéig belső viszály folyt az országban. Igazából országunk II. András és Nagy Lajos király korában lett mérvadó nagyhatalom. A királyok problémája az volt, hogy megvédjék az országot, de közben össze is tartsák.

Árpádhoz kell visszamennünk időben, hogy értsük mi történt, Baráth Tibor tollából:

Árpád történetének egy másik titokzatos fejezete az, hogy hogyan történt meg, hogy a hun származású, sötétes arcú férfi végül mégis a fehér magyaroknak szerzett országot és Hunország visszaállítása helyett Magyarországot alkotott?

Ekkor történt meg, hogy a feketék Árpádja a nagy cél – a magyar nyelvű népek fennmaradása – érdekében átállt a fehérek oldalára. E pálfordulás révén Árpád a honegyesítés előestéjén a fehér seregek élén, a kijevi csatában megverte a feketéket, azokat a fehérek alattvalóivá és a szövetségeseivé tette, s a honfoglalás magyar név alatt indult meg.

Talán épp a sorsdöntő kijevi csata emléke tükröződik a nagyszentmiklósi kincsek egyik aranykorsóján (lásd a képet), amelyen szárnyas oroszlánt látunk (a fehér magyarok szimbóluma), az oroszlánon íjat feszítő harcossal, aki hátrafelé nyilaz a mögötte ágaskodó fekete párducra (a fekete magyarok szimbóluma). Az értelem világos: a magyarok megverték a hunokat. Egy másik képen ismét egy szárnyas oroszlánt látunk madárfejjel, és ez a griff földre teperte a kunok állatát, amely kilógó nyelvvel jelzi a vereségét. A kijevi csata messze kiható döntést eredményezett.

nagyszentmiklósi aranykincsek

A nagyszentmiklósi aranykincsek egyik kancsója talán azt ábrázolja, hogy a fehér magyarok legyőzték a fekete magyarokat a titokzatos kijevi csatában. A fehérek szimbóluma a szárnyas oroszlán, a feketéké a párduc.

nagyszentmiklósi aranykincsek 2. korsó két vésete

Szóval kétféle magyar nép volt anno, és a fehérek kerültek ki győztesként, de az uralkodó család fekete volt, akik a fehérekkel a feketék ellen voltak. Ez a harc az 1300-as évek végéig tartott. A cél a belső egység volt, és a külső ellenség elleni felkészülés. A 907-es Pozsonyi csata mindent megmagyaráz, miért hívták be Árpád népét. Ha nem így tesznek, nincs egység és odaveszünk. A világ egyik legnagyobb csatáját nyertük meg. Olvass róla könyveket!

Árpád vezér

Miket tett Szent István?

1. Szent István Intelmei fiához, Imre herceghez a 720-as izlandi alkotmány után a világ második alkotmányának írásban megmaradt emléke. Legyünk már erre büszkék!

2. A törzsi szervezet felbomlása és a megyerendszer bevezetése szükségessé tette, hogy a Kárpát-medence egész szabad lakossága számára István király jogi biztosítékot adjon a kiváltságok megtartására és a király leválthatóságára. Ennek legegyszerűbb módja ez volt, hogy István király koronáját önmaga (pontosabban a mindenkori király) az ország fölé helyezte.

3. II. Konrád német-római császár 1030-ban megtámadta Magyarországot, azonban István a felperzselt föld taktikáját alkalmazva kiéheztette az ellenséget, majd Bécsnél be is kerítette a visszavonuló német sereget. Ha István lefeküdt volna a Nyugatnak, akkor nem támadtak volna meg minket.

4. Honnan volt a Korona? Szigeti István szerint Szent Koronánk ott volt az avarok által Kaukázusból elrablott aranykincsek között, amelyet Nagy Károly zsákmányolt, vagy valamelyik avar kagán (el)adott neki. Vannak adataink arról, hogy amikor Nagy Tundum avar kagán Aachenben hódoló látogatást tett és megkeresztelkedett 796-ban, a csodálatos avar ékszerek között volt egy drágamívű korona is, és hódolata jeléül felajánlotta Nagy Károlynak.

1000 húsvétján III. Ottó megtalálta Nagy Károly sírját. Amikor október 2-án Rómába érkezett, a Szent Koronát is magával vitte és átadta II. Szilveszter pápának, aki neki barátja volt. II. Szilveszter pápa (Gilbert) pedig ezt a koronát küldte el Szent Istvánnak 1000. karácsonyán. Szigeti István szerint a Szent Korona 310 táján Grúzia keleti részében készült.

Szent István Király győzelme

Mint üzleti és vezetési tanácsadó felhívom a figyelmedet arra, hogy még mindig itt vagyunk!

Tehát ha Szent István áruló lett volna, akkor biztos, hogy az alapítás nem sikerült volna annyira, hogy 1000 év után is még itt legyünk, mert egy csoport vagy cég alapításának első pillanata meghatározza meddig fog tartani. Én személyesen úgy gondolom, hogy alkalmazkodott a kor modernebb eszme és gazdasági világához, és sikeresen megalapította államunkat, amit utána meg is védett. Én személyesen nagyon hálás vagyok neki, és örülök, hogy egy GYŐZTES KIRÁLYT ÜNNEPLÜNK!

És igen, még a királyság és a király helyreállításában is benne lennék! Az alkotmányos monarchia a kedvencem!

Örüljünk neki és legyünk büszkék, hogy magyarok vagyunk, és még így tudjuk hívni magunkat, és hogy még van egy országunk!

Ha olvasnivalót keresel, akkor remek alkalom, hogy letöltsd az egyik ingyesen letölthető könyvem, vagy akár az összeset is:

Ingyenesen letölthető könyvek