Miért fontos, hogy már gyermekkorban foglalkozzunk az önbizalom kérdésével?
Te is észrevetted, hogy amikor az utcán sétálsz az emberek többségének görnyedt a testtartása és csak a földet nézi?
A mai társadalomban feltűnt egy új keletű „betegség”, és ez nem más mint az önbizalomhiány.
Milyen hatással lehet egy ember életére, ha nincs önbizalma?
Olvasd el Szabó Mónika, a Varázslatos erdei mesék című könyv írójának írását a blogon.
Szabó Mónika: Miért fontos, hogy már gyermekkorban foglalkozzunk az önbizalom kérdésével?
Te is észrevetted, hogy amikor az utcán sétálsz az emberek többségének görnyedt a testtartása és csak a földet nézi?
A mai társadalomban feltűnt egy új keletű „betegség”, és ez nem más mint az önbizalomhiány.
Milyen hatással lehet egy ember életére, ha nincs önbizalma?
Gondolj bele, ha valaki nincs tisztába saját képességeivel vagy torzult a képe saját magával kapcsolatban, akkor nem a valóságot látja, hanem valami torz agyszüleményt.
Gondolhatja azt, hogy őt nem szereti senki, és ő sem képes szeretni senkit. Ez nagyban befolyásolja milyen kapcsolatban van párjával, gyermekeivel. Emiatt nem érzi boldognak magát, és úgy véli ez csak a környezete miatt van. Máshol fogja ezt keresni... vagy egy másik félben, vagy valami szerhez nyúl, ami enyhíti ezt a torz képet magáról. Ha nincs párja egyáltalán képes-e arra, hogy egy párkapcsolatot alakítson ki.
Gondolhatja azt, hogy már nem tudja többre vinni, mint ahová most eljutott az életben. Fél új dolgokat kipróbálni... új munkahelyet, vagy olyan dolgokat, amit még eddig nem csinált, tanulni, fejleszteni magát. Csak a gyengéire koncentrál. Arra, hogy mire nem képes, és ezzel bekorlátozza magát, majd sokkal kevesebbel beéri, mint amire valóban képes lenne.
Saját magammal kapcsolatban én is torz képpel rendelkeztem éveken keresztül. Volt időszak, amikor még a tükörbe sem szerettem nézni, és nem akartam fényképeken szerepelni. Miért? Mert nem szerettem azt, amit látok. Ha ránéztem egy képre csak azokat a pontokat láttam, amik nem tetszettek. Pl. milyen az orrom. (Bevallom, az még most sem tetszik, de már egészen máshogy viszonyulok hozzá.)
Másrészt voltak szakmák, amik gyerekkorom óta érdekeltek és életem során mindig szembejöttek. Azonban nem mertem belevágni, mert hát én nem vagyok olyan, és különben is két szót sem tudok kimondani. Arról nem is beszélve, hogyan tudnám azt megtanulni, hisz én erre nem vagyok képes....
Vajon így születtünk, vagy ez a felnőtté válás folyamán alakult ki?
Emlékszem gyerekként úgy éreztem, hogy bármire képes vagyok. Gyakran játszottuk barátnőimmel azt, hogy van egy boltunk, és igazán sok pénzt kerestünk vele. Vagy azt, hogy van egy óvodánk, és mindenre megtanítjuk a gyerekeket. Sorolhatnám estig. Mindegyikben az volt a közös, hogy szerettük, és arról álmodtunk, hogy felnőttként is ezeket fogjuk csinálni. Észrevettünk minden csodát, ami körülöttünk van, mindennek tudtunk örülni.
Évek múltán ez a csoda elhalványult. Már nem a körülöttem lévő világra figyeltem, hanem arra a fránya belső hangocskára, ami állandóan duruzsolt a fülembe.
De honnan jön ez a hangocska? Születésünkkor még nem volt meg!
Keressük meg az önbizalomhiány gyökerét!
Van két csodálatos gyermekem. Megfigyeltem őket, amikor járni tanultak. Megvolt a saját magukkal kapcsolatos bizalom, és nem volt kétség afelől, hogy járni fognak. Visszagondolva olyan, mint ha hipp-hopp megtanultak volna járni. De jobban belegondolva... rengeteg elesés, felbukás volt. Ezek ellenére szépen vették az akadályokat. Viszont amikor már szaladtak, azután folyamatosan csak azt hallották:
Maradj itt!... Ülj már le!... stb.
Amikor tanulták a ruhát, cipőt felvenni, akkor legtöbbször türelmetlenül kikaptam a kezükből Majd én megcsinálom, csak haladjunk már.... Ilyenkor a gyerekeknek lesz egy rossz tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy ezt nem képes megcsinálni rendesen egyedül.
Mire felnövünk rengeteg rossz tapasztalatot gyűjtünk be, ami nagyon is kihatással van az önbizalmunkra.
Van egy sokkal súlyosabb tényező, ami lerombolja az ember önbizalmát.
Ez nem más mint a KRITIKA.
Kritika jelentése: bántó leértékelés aminek nincs valóság alapja, vagy csak egy lényegtelen részlet eltúlzásán alapszik. (forrás: wikiszotar.hu)
A gyerekeket rengeteg kritikával illetjük nap mint nap, akaratlanul is. Mire felnő egy gyermek, életének számos döntését végigkíséri a környezetétől kapott leértékelés.
A kritika hatására, mások szemüvegén keresztül kezd nézni saját magára. Majd elhiszi, hogy ez a valóság és ennek tudatában alakítja az életét.
Bárki elérheti, hogy az önbizalma a helyére kerüljön!
Mi is az önbizalom?
Amikor valakinek van önbizalma, képes szembenézni a változásokkal, kihívásokkal és a váratlan helyzetekkel. Tisztában van saját képességeivel, saját értékeivel. Tudatában van, hogy a saját sorsát irányítja, felelősséget vállal a tetteiért és ezekhez az önbizalmából meríti az erőt.
Szeretnéd helyretenni az önbizalmad?
Vedd le a szemüveget és kezd felfedezni valódi énedet!
Nézd meg milyen képességeket akarsz birtokolni!
Légy bátor, csináld azt amit szeretnél és szerezd meg a tudást ami ahhoz kell!
Tanulj, fejlődj, gyakorolj és „játszd azt a játékot”, amihez kedved van!
Gyere el A VIP VEZETŐI TANFOLYAMRA, nem csak vezetőknek: www.nemszamit.hu
Gyere el a következő Kasza napra
Nézd meg Szabó Mónika Facebook oldalát:
- november 10.
Üdvözlettel/Best Regards,
Kasza Tamás
Lezárási Specialista, Best Seller Író, Nemzetközi Tréner
Sales Closing Specialist, Best Seller Writer, International Trainer
Kapcsolódó bejegyzések:
Letölthető könyvek:
Töltsd le Kasza Tamás: Vezetői Kisokos c. könyvét:
Töltsd le Kasza Tamás: A Lezárás eszközei c. könyvét:
Töltsd le Kasza Tamás: A siker összetevői #2 c. könyvét:
Töltsd le Kasza Tamás: A sikeres értékesítő c. könyvét:
Töltsd le Andrej Szizov és Jim Mathers: Az értékesítés mestere c. könyvét:
Töltsd le Kasza Tamás: Digitális Nindzsa c. könyvét:
Töltsd le Kasza Tamás: Magyar Mese c. könyvét:
Töltsd le Kasza Tamás: Hogyan írjunk könyvet? c. könyvét:
